Once Again on Memorism…

In 1993, Gyula Hajnóczi added supplementary thoughts to Lajos Fülep’s earlier interpretation of Memorism, according which the mentioned concept would also apply history architecture, similarly other branches art. He perceived a remembering-like continuity in starting from ancient times, through Renaissance, present day. formulated three topics that generate theoretical problem, thus require further investigation. According him, form-based approach shows otherness Middle Ages. And after age historicism, he kind “agonization” with negative content. His third conjecture was transcendence being inherent architec ture and unfolding history. The line thought, originating nearly thirty years ago, may come into new light if architecture is approached not exclusively direction forms. If differences but gets focus, all this extended problems future. Of course, above issues can only be interpreted contemplation. 1993-ban Fülep korábbi memorizmus értelmezéséhez kiegészítést fűzött, miszerint az említett fogalom építészettörténetre vonatkozik, hasonlóan művészet egyéb ágaihoz. Emlékező jellegű folyamatosságot érzékelt építészetben, ókortól kezdve, reneszánszon keresztül, egészen napjainkig. Megfogalmazott három témát, mely elméleti problémát gerjesztve, további vizsgálatot igényel. Szerinte, formai alapú szemléletből kitűnik középkor mássága. A historizmus kora után pedig egyfajta negatív tartalmú „agonizálást” érzékelt. harmadik sejtése építészetben rejlő, történelemben kibontakozó transzcendencia volt. közel harminc évvel ezelőtti gondolatsor új megvilágításba kerülhet, ha építészettörténet nem csak formatörténet szerinti megközelítésű. Ha különbözőséget, hanem vizs gálja és mindez kiterjed jelen jövő problémáira is. Természetesen továbbgondolva értelmezhető.